Ájur-védikus gyógyítás - hosszú távú program

Beszélgetés Mireisz László buddhista egyház-vezetővel /2007.július 2./

A Duna-kanyar környéke számára készült cikk.

-Szervusz Laci, röviden mutasd be magad, kérlek.
-1978-ban jelentkeztem az akkori Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetbe, elvégeztem a négyéves buddhista pap-képző iskolát, közben '80-ban vettem menedéket, vagyis ekkor lettem buddhista, majd a különböző gyakorlatok lépcsőfokán elértem a tulajdonképpeni tanító-fokozatot. '82-től visszavonultam, egyedül éltem '85-ig, majd '88-ig hárman egy Szilvásvárad környéki tanyán, az Uszón, amely azóta már az Egyház elvonuló helye. Közbe a Kőrösi Csoma Intézetben átvettük a tanítást, majd '91-ben megalapítottuk a Tan Kapuja Buddhista Egyházat és a Buddhista Főiskolát, amelyen a keleti tanításokkal, ezen belül elsősorban a buddhizmussal lehet magas szinten megismerkedni.. Lényegében tizenhét éve ezen a területen tevékenykedem, jelenleg, mint az egyház vezetője és a Főiskola tanára. Többek között az Áyur-védikus gyógyászat filozófiai hátterét próbálom megvilágítani sok szeretettel. Azon kívül más tárgyak tanításában is érdekelt vagyok. Röviden ez a pályám.
-A gyógyítás?...
-A gyógyítást illetően elmondhatom, hogy teljesen autodidakta módon képeztem magam. Bár a Kőrösi Csoma Intézetben tanultunk az ájur-védáról, de alapjaiban véve mégis a vipasszaná gyakorlatai segítettek annak megértéséhez (ez egy buddhista szellemi gyakorlat). Tehát az önfigyelés részeként egyre mélyebben átláttam azokat az élettani folyamatokat, amelyek az ájur-védának az alapját adják, ezért aztán nem is külső mestertől, hanem -mondhatom, - hogy belső mester által, vagyis buddhista úton ismertem meg ezt a tanrendszert. Nagyon sokat olvastam hozzá, részt vettem a lehetséges előadásokon, ahol autentikus mesterek tanítottak, természetesen tibeti mesterek. Mégis a java részt az önfigyelő gyakorlatok hoztak eredményt.
-Tehát a három forrásod volt: 1. nagyon komoly tárgyi tudás könyvekből, 2. önmegfigyelés, és 3. autentikus mesterek segítettek utadon. Ezt az ismeretet át is tudod adni másoknak - nem középiskolás fokon - amint tapasztalhattam a buddhista főiskolán eltöltött szigorú tanulás hét éve alatt, mint tanítványod.
-Akkor talán nem is kell mondanom, hogy nem tanítom az ájur-védát gyakorlati síkon, csakis az elméleti, filozófiai rendszerrel foglalkozom a főiskolai előadásokon. Rendkívül fontos, hogy valaki azt lássa át, hogy milyen elvi síkon és hogyan működik ez a gyógyítási rendszer. Mert ennek az lehet a következménye, hogy az elméleti tudás egyre jobban áthatja a gyakorlati életet, vagyis gyakorlattá változik. De ezt mindenkinek magának kell tudni elérnie.
-Az ájurvédikus gyógyítás önmagunk gyógyításáról szól?
-Az ájur-véda szanszkrit szó és mindössze azt jelenti, hogy élet-tan. Tehát egy olyan tanrendszer, amely az élettani folyamatokat írja le. Amikor még nem volt az un. modern gyógyászat - például Asóka király idején,- akkor is gondoskodni kellett arról, hogy a hatalmas birodalomban lehetőleg minél kevesebb beteg ember legyen. Akkor az ájurvédikus gyógymód volt az, amivel a gyógyítók fenntartottak egyfajta közegészséget. Ez így volt Tibetben is. A Gyü si (Négy gyökér) orvosi tanításon keresztül a Tibeti Királyságban ez volt a háziorvosi rendszer. A két technika azonos szemléletű és teljesen lefedi egymást, Ma azonban - véleményem szerint - ez a technika egy önismereti út lehet, hogy ki-ki maga megismerheti testének és lelkének-tudatának élettani működését, és így egészséges életmódot tudjon elérni és fenntartani. Nem csak orvosokat kell képezni, hanem egészségre törekvő embereket is. A modern gyógyászat rendkívül fejlett a külső közegészségügyi szempontokat figyelembe véve. A belső felelősségre kevésbé helyez hangsúlyt. Az ájur-védának pedig mindkét oldala fejlett. Tud megfelelő külső segítséget nyújtani, másoknak javaslatot tenni, ugyanakkor pedig összekapcsolja a gyógyítási rendszert az önismerettel. Vagyis lehetővé teszi azt, hogy a testi és a tudati folyamatok egyensúlyát megvalósítva önálló, független, egészséges életvitelt folytathassunk. A legerősebb oldala azonban a prevenció, a betegségek, a nemkívánatos tudat és létállapotok megelőzése, amely az élettani folyamatok ismeretéből fakad.
-Tehát mindenki maga tudja magát egészségben tartani? Nem kell orvoshoz járni?
-Azok az emberek, akik veszik a fáradságot arra, hogy megfigyeljék azt, ami bennük élettanilag zajlik, és rendelkeznek az ájur-véda filozófiájával, ők el tudnak jutni oda, hogy nem, vagy csak ritkán, súlyos esetben igénylik a külső beavatkozást. Olyan táplálkozási formát valósítanak meg, olyan gyógynövény-kultúrát ismernek meg, olyan gyakorlatokat végeznek, amivel képesek megtartani egészségüket. Ez a rendszer alkalmas arra, hogy ki-ki a saját életében harmonikus rendet teremtsen, elkerülje a betegségeket, és magasabb céljai megvalósításán fáradozzon. Természetesen, bárki felkeresheti orvosát-gyógyszerészét, és ezt sokan teszik is, szokásból vagy az önbizalom és önismeret hiányából, de ez utóbbin is lehet változtatni. Mindenesetre e gyógymód széles körű elterjedése hosszú távú programot igényel.
-Azt hiszem, hogy e tanrendszer előtt nagy jövő állhatna, ha az emberek tudnának erre időt, energiát és pénzt áldozni. Ha belátnák ennek korszakalkotó mivoltát. Magyarországon vannak-e ilyen lehetőségek?
-A nehézség abban áll, hogy a nyugati ember lusta ahhoz, hogy figyelmet fordítson magára, valószínűleg nem is bízik annyira önmagában. A megoldásért jobbára kifelé fordul. Az egészségéért orvoshoz megy. Lelki bajait a paptól illetve pszichológustól, anyagi problémái rendezését az önkormányzattól, stb. várja el.
Ha azonban valakiben megszületik a döntés, majd az elhatározás, ezután pedig tényleg veszi a fáradságot, és elindul ezen az önmegfigyelő úton, akkor az ájurvédikus módszer kiváló lehetőség lehet számára.
-Ha itt Magyarországon, akár a Duna-kanyarban egy központot hoznánk létre, ahol az ilyen önképzésre képesek találkozhatnának, gondolod, hogy siker koronázná erőfeszítéseinket?
-Kétségtelen tény, hogy egyre nagyobb az érdeklődés efelé, a sokkal praktikusabb út felé. Nem vitás, hogy jobb vigyázni a testi-lelki egészségre, mint öntudatlanul beleesni egy-egy betegségbe, majd orvoshoz futni. Az önismeret hiányáért a nyugati ember súlyos árat fizethet. Birtokolván ezt a tudást, boldogságot, harmonikus életet nyer vele. Nagyon fontos szerepet játszhat az ember életében.
Az ájur-véda tanítási rendszere a testi folyamatokon túl a lelki folyamatokra is vonatkozik. Általános tanítás szerint az ember lelki folyamata hármas összetételű: érzelmek, gondolkodás és az akarat/indíték. Ez a folyamat megfelel az ájur-véda kapha, pita, vata, dósáinak (ártó energiáinak). Az ájurvédikus gondolkodó megengedheti magának azt a véleményt, amit ma a pszichoszomatikus gyógyítók vallanak, vagyis, hogy a legtöbb testi betegség kiváltó oka lelki-tudati síkokra vezethető vissza. Tehát ha a tudat - buddhista terminológiával élve - tiszta, rendezett, akkor a testi betegségek is elkerülik az embert.
-Drogfüggőkkel lehet valamit kezdeni?
-Távlatilag ki lehetne az ájurvédára alapozva olyan rendszert dolgozni, ami ezzel a kérdéssel foglalkozik. Mégis inkább azt mondom, hogy az ájur-véda azoknak az embereknek szól, akik tudatosan választják az egészség, a lelki és testi egyensúly elérését és megtartását.
-Gyerekekkel kapcsolatosan?...
-Minél hamarabb tud az ember kapcsolódni egy olyan rendszerhez, amely a boldog élet önálló megteremtéséről, lehetőségéről szól, annál többet tud az élete során hasznosítani belőle. Ha például egy gyermek megismerkedik azzal a buddhista tanítással, amit közismert szóval a karma fejez ki, vagyis, hogy saját tetteinkkel alakítjuk a sorsunkat, akkor megtanulja, hogy minden, amit tesz, később karmikusan visszahat rá. Ebben a világképben az ember alaposan meggondolja, hogy hogyan és mit tegyen, és mit ne. Reményeim szerint a nyugati kultúra az egyre fejlettebb technikát hozza számunkra, a keleti pedig az önismeretet és a felelősség-tudatot adhatja hozzá.
-A jóga és az ájur-véda kapcsolatáról mondanál valamit?
- A jóga ott kezdődik, ahol az ájur-véda végződik. Az ájur-véda tanításai által kialakított egyensúlyt a jóga egyre magasabb szintre tudja emelni. Tehát a jógának a bevezető szakasza az ájur-véda, a relatív testi egészség megteremtése. Az ájur-védával egy relatív egyensúlyt lehet létrehozni, míg a jógával egy abszolút egyensúly kialakítása lehet a feladat.
A relatív egyensúly eredményezi, hogy viszonylag egészségesen tudunk élni. A jógában egész más dimenziók nyílnak meg az ember előtt. Mindkettőben a egyensúly intenzitása a központi kérdés. Az egészség a hétköznapi ember számára elérhető szint. A jógik az egészséges állapotot abszolutizálják és egészen a halhatatlanságig tudják fokozni, ami európai kultúrkörben a mesék birodalmába tartozik.
-A Magyarországon elérhető ájurvédikus ismeretek megfelelőek-e?
-Magyar nyelven sok fordítás jelent meg e témában. Magyarországon többek között Daubner Béla foglalkozott mélyebben az ájurvédikus gyógyászat pszichofiziológiájával. Siófokon ájurvédikus centrum létesült, de nem tudom milyen szinten működik. Valamint, Te is ilyen irányba tervezel tevékenykedni...
Ha valaki tanulással és önmegfigyeléssel eléri azt a szintet, ahol maga el tudja dönteni, hogy melyik energetikai típushoz tartozik és milyen energetikai rendellenességet tapasztal, valamint számol egyéb környezeti tényezőkkel, akkor nyugodtan alkalmazhatja az elérhető gyógyhatású szereket, pl. a gyógynövényeket, táplálékokat, vagy akár az indiai Dabur cég készítményeit.
Fontos tudnunk, hogy az adott földrajzi területen élők számára a legmegfelelőbb gyógynövényzet az ott honos flóra. Pl. többek között ezért hívják Tibetben az ájurvédikus gyógyítási módot Gyü si-nek, mert az ottani flóra különbözik az indiaitól, ezért más a gyógyítás eszköztára. A Kárpát-medencében is lehet specifikus válfajt alkalmazni. Megállapíthatjuk, hogy maguk a betegségek is más természetűek. Ez volt az oka annak, hogy itthon ezt technikát javasgyógyászatnak neveztem el. A fontosabb elvek az általunk kiadott Javaskönyvben rendszerbe foglaltan olvashatók.
Kétségtelenül igaz, hogy az embernek a saját kertjében nőnek azok a növények, amelyek meggyógyítják Például, amikor a Szilvásvárad környéki Uszóra költöztem, észrevettem, hogy a környéken sok boróka nő. Innen tudhattam, hogy kemény a víz, mivel a boróka megakadályoz mindenféle kőlerakódást a szervezetben. A teámba ettől kezdve mindig raktam egy kis borókát - megelőzésként.
A vizes betegségeknek a folyóparton nő a gyógyszere. A tüzes betegségeknek pedig meleg helyeken kell keresni az ellenszerét. Amilyen helyen élünk, olyan jellegű betegségekre vagyunk hajlamosak. Az ellenszert pedig a helyben élő növényekben megtaláljuk. Ez így természetes.
-Te, Mireisz László egészséges vagy?
-Remélem. De ha mondjuk nem lennék az, az ájur-véda tanítása akkor is egyetemes és időtálló tanrendszer, amely mindaddig leírja az élőlények élettani folyamatait, amíg világ a világ és ember az ember.
-Javaslod, hogy létrehozzunk egy belső működést figyelő kört?
-Igen, nagyon is. Figyelemmel fogom kísérni. Az elején sok függ a kör kitartásától és lelkesedésétől, később pedig már az eredmények igazolhatják ennek szükségességét. Sok sikert kívánok.
-Köszönöm az interjút. Viszont látásra.


A leendő klubba jelentkezést agivirag@yahoo.com címre szeretettel várjuk.